Az augusztusi rekkenő hőségben az ember csak a vízparton érzi jól magát. Esetemben a vízpart nem a fürdőzést, hanem a horgászatot jelenti, így amikor csak lehetőségem van rá, igyekszem e szenvedélyemnek hódolni. A hetek óta tartó forróság igencsak befolyásolta nemcsak a halak kapókedvét, hanem az én horgászkedvemet is. Éppen ezért alig vártam, hogy a beígért kisebbfajta lehűlés megérkezzen, és eltöltsek pár napot a kiszemelt kavicsbányatavon. Pechemre két nappal a tervezett peca előtt derült ki, hogy az egész tavat lefoglalták rendezvény célból, így elő kellett vennem a B tervet: felhívtam az egyik régi kedvenc tavam tulajdonosát, hogy ha tud, szorítson nekem helyet legalább egy 24 órás pecára. Bár a tó zsúfolásig tömve volt a négynapos ünnep során, azért sikerült helyet találnia, így megnyugodva kezdtem el a horgászatom előkészítését.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - szerelékes ládaEgy áztató éjszaka a forró nyárban - szerelékes láda

Végre elékezett a várva várt nap, délelőtt 10 óra körül megérkeztem a kiszemelt horgászhelyemre. Némi információgyűjtés után megkezdem a táborépítést. Már ekkor látszott, hogy az időjárás nem lesz kegyes hozzám, de nem a meleg, hanem az eső fogja veszélyeztetni a pecámat. De sebaj, nem adom fel.

A legtöbb horgásznak van valamilyen babonája, hogy a horgászata biztosan sikeres legyen. Én is ezek közé tartozom, így első lépésként mindig a merítőt rakom össze

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - merítő

és a nagylányom kabaláját felhelyezem a rodpodomra. Jelen esetben is így tettem, majd következő lépésként világító jelölő úszót juttattam be kb. 100-110 méterre, abban bízva, hogy azt biztonságosabban, pontosabban meg tudom etetni. A pecát megelőző napokban már előkészítettem 6 mm-es és 20 mm-es halibutos pelletet és egész és félbevágott bojlit locsolóval leöntve, hogy az akcióig jól megszívja magát. A saját készítésű locsolóról csak annyit árulok el, hogy édes-halas összetevőket tartalmazott. Az etetőanyagot rakétával, 5-6 dobással juttattam be, V alakú etetést készítve.

Felszerelésként két darab 3,90-es, 3,5 librás, igen lágy botot választottam.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - logo

Mindkettőn 10000-es nyeletőfékes orsó található. Az egyik botra 30-as, a másikra pedig 35-ös K-Karp eXTReme CAMO főzsinórt választottam. A 30-as zsinórra egy XPS Taper Reader Leader dobóelőkét kötöttem, a végére helikopter végszereléket tettem. A 35-ösre nem tettem dobóelőkét, bíztam az erősségében, ezért arra csak egy inline hasított ólom elhagyós végszereléket kötöttem. Mindkét boton felváltva 2-es és 4-es méretű horgokat használtam.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - zsinór

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - végszerelék

Ezen a tavon a fűszeres bojli nem hagyott még cserben, eddig. Most a dupla 24-es csalim több mint félnapos horgászat után is csak a 1,5 kg-os dévéreket vonzotta. Kezdtem kétségbe esni, lefagyott a mosoly az arcomról. Taktikaváltásra volt szükség, ezért áttértem a GLM-Eper ízesítésű, sima 20 mm-es bojlira, mellette két fél szem félbevágott, PVA hálóba csomagolt bojlival. És itt az eredmény, úgy látszik az édeskésebb íz jobban bejött nekik.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - fárasztás

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - ponty

A másik boton is gyors csaliváltás következett, ugyanazzal a módszerrel Narancs-monster crab bojlit kínáltam fel a halaknak, hátha megízlelik ezt a csalikombinációt is. Nem sokkal később jelentkezett is egy újabb érdeklődő.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - ponty

Észre sem vettem, hogy az idő, hogy rohan, kezdett alkonyodni, bár a napot szinte egész nap nem lehetett látni. A hőmérséklet kezdett lehűlni, és a közelgő eső illatát is lehetett érezni a levegőben. 23 óra magasságában a sátor ponyváján meg is jelentek az első esőcseppek, majd másnap délelőttig olyan áztató esőben volt részem, amelytől minden horgásznak elmenne a kedve a pecázástól. De természetesen én továbbra sem adtam fel.

Mivel az éjszaka folyamán csak kisebb pontyok jelentkeztek az etetésen, éreztem, hogy újabb etetésre és csaliváltásra lenne szükség, így amint hajnaltól alábbhagyott az eső, erőt vettem magamon, és dobócsővel két-három maroknyi, 20 mm-es bojlival és 20 mm-es halibutos pellettel vegyesen megettem a jelölő úszóm környékét. A korábbi csalijaimat is lecseréltem, ugyanolyan ízű dupla 24 mm-es bojlira. Ez hatott is, alig telt el húsz perc, egy 10+-os, gyönyörű nyurgát,

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - pontyfarok

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - ponty nyurga test

majd nem sokkal később egy tőpontyot sikerült a merítőmbe terelni.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - tőponty

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - nagy hát

Ez egy kicsit ösztönzőleg hatott a lelkesedésemre a pocsék éjszaka után, és újult erővel vetettem bele magam az újabb napba. De nemcsak én, hanem a halak is újult erővel vágtak bele a napba.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - tükörponty

Amint az eső elállt, szinte táncot jártak a víz felszíne felett. Őket nézve éppen azon elmélkedtem, hogy talán most fogom meg a tórekordot, amikor olyan intenzív, füstölős kapás jelentkezett, hogy még a rodpodom is beleremegett. Fárasztás közben éreztem, hogy nem egy kis példánnyal vettem fel a harcot, 20-25 perc után már alig vártam, hogy farkasszemet nézzek a küzdős ellenfelemmel. Miután feladta a harcot, boldogan a merítőmbe tereltem. Csak a pontymatracra fektetés után szembesültem vele, hogy milyen gyönyörű amurt sikerült becsapnom.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - amur

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - amur száj

Fotózás és fertőtlenítés után éppen engedtem vissza a harcost,

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - C&R

amikor a másik boton ejtős kapás jelentkezett. Nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki, gondoltam ismét megtaláltak az óriásdévérek. Hirtelen azonban elindult a szerelékemmel, olyan sebességgel, hogy azt hittem kigyullad a kapásjelzőm. Fárasztás közben éreztem, hogy ez is egy nagyobb, 10 kg feletti példány lesz. Több mint negyedóra után tudtam csak a pontymatracomra fektetni ezt a szépséges tőpontyot.

Egy áztató éjszaka a forró nyárban - bandanagy ponty

Pár perces gyönyörködés után átfutott az agyamon, hogy az ilyen példányokért vagyok itt.

Ezt követően pár óra kapástalan időszak következett, majd késő délután, amikor az eső ismét elkezdett szemerkélni, éreztem, hogy itt az ideje a horgászatot befejezni. Bár pontyból most nem sikerült a tórekordot fényképezőgépem elé állítani, (amurból korábban már igen), de remélem, hogy legközelebb erre is sor kerül.

Lép István – K-Karp Hungary Team

Tetszett? Oszd meg!
Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter